Gallyazással kapcsolatos tudnivalók

Gallyazásnak nevezzük a szabadvezeték-hálózatok mentén lévő fák és bokrok ágainak, gallyainak eltávolítását, mely a hálózat biztonságos üzemeltetése érdekében elkerülhetetlen feladat. Azért van rá szükség, mert a vezetéket megközelítő hajtások balesetet (áramütést), illetve hosszabb-rövidebb szolgáltatás-kiesést okozhatnak.

A biztonsági övezet környezetében levő fák, bokrok ágait a fa tulajdonosa (az ingatlan tulajdonosa, kezelője) köteles rendszeresen eltávolítani, ha azok a szabadvezeték biztonsági övezet határát elérik. A 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet szerint a föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos minden olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert vagy a feszültségszinttől függő védőtávolságon belül helyezkedik el.

Amennyiben szükségét érzi a munkálatokkal kapcsolatos egyeztetésnek (feszültségmentesítés, felügyelet kérése stb.), készséggel állunk rendelkezésre.

Felhívjuk a figyelmét, hogy ha az ingatlan tulajdonosa gallyazási kötelességét nem teljesíti, az elosztói engedélyes a közcélú hálózat működtetésének törvényben előírt kötelezettsége miatt (2007. évi LXXXVI. törvény) a veszélyt el kell, hogy hárítsa, és a munkálatok elvégzését az ingatlan tulajdonosa (kezelője) tűrni köteles.

A gallyazási munkát az elosztói engedélyes rendszerint vállalkozóval végezteti el, aki rendelkezik kellő gyakorlattal, szaktudással (kertészeti, botanikai alapismeretekkel) és a szükséges felszereltséggel. A végeredmény azonban nem feltétlenül ugyanaz, mintha azt a fa tulajdonosa végezné el, hiszen az elosztói engedélyesnek érthető módon a biztonságos üzemeltetés és a legkisebb költségráfordítás az érdeke. A gallyazás csak a védőtávolságban benőtt ágak eltávolítására terjed ki, a fa többi részének egyébként indokolt metszésére, ritkítására nem. Ezért célszerű, ha a gallyazási munkát a fa tulajdonosa végzi el.

• Acer campestre "Nana" - gömbkoronájú mezei juhar
• Acer platanoides "Globosum" - gömbjuhar
• Catalpa bignoides "Nana" - ernyőskoronájú szivarfa
• Crataegus laevigata "Paul's Scarlet" - pirosvirágú galagonya
• Fraxinus excelsior "Nana" - gömbkőris
• Fraxinus ornus "Mecsek" - mecseki virágos kőris
• Malus x adstringens "Hopa" - díszalma
• Malus baccata "Street Parade" - bogyós díszalma
• Malus x purpurea "Eleyi" - pirosvirágú díszalma
• Morus alba "Nana" - törpe eperfa
• Prunus cerasus "Umbraculifera" - gömbmeggy
• Prunus fructicosa "Globosa" - gömb-csepleszmeggy
• Sorbus aria - lisztes berkenye
• Sorbus borbásii - Borbás-berkenye

A nagytávolságú villamos energia átvitelt szolgáló távvezetékek olykor erdőt kereszteznek. Az erdőben haladó távvezetékek biztonságos üzemeltetése érdekében erdőnyiladékot szoktak kialakítani. Szélességét szabvány írja elő, a nyiladékban a fák magassága korlátozva van. A nyiladékot időről időre meg kell újítani, hiszen az erdő növényzete igyekszik azt benőni.

Az áramszolgáltatók jogait és kötelességeit ez esetben is különböző jogszabályok és szabványok szabályozzák. A jogszabályok alapján, a gallyazáshoz hasonlóan, elsősorban a tulajdonos, kezelő (erdőgazdálkodó) feladata az erdőnyiladék tisztítása, ha ezt nem végzi el, a munkát az áramszolgáltató jogosult elvégezni. Az áramszolgáltató az erdőnyiladék tisztítási munkát is vállalkozóval végezteti el. A gallyazáshoz hasonlóan jól felszerelt, tapasztalt, szekértelemmel rendelkező vállalkozások kapnak megbízást.

Az erdőnyiladékok talaja általában jó termőképességű, többféle célú hasznosítása is lehetséges, pl.: vadgazdálkodás számára takarmánytermesztés. Ilyen irányú tevékenységekkel elérhető, hogy a nyiladéktisztítás ne csak egy kötelezettség, hanem a gazda számára is előnyös lehessen. Az erdő egyben fontos élőhely is, különböző növény - és állatfajoknak ad otthont. Így van ez az erdő részét képező nyiladékokkal is, ezért nagyon fontos, hogy ha lehet, gazdaszemléletű erdőgazdálkodó végezze el a nyiladéktisztítási munkát.